Idén folytatódik a világ „aranyláza”. A központi bankok világszerte továbbra is növelik az arany vásárlását tartalékaikért,
felgyorsítják a nemesfém árát a piacokon, és egyben inkább saját országukban tárolják. Ez áll a Roscongress jelentésében.

Az ilyen rohanás érthető lenne, ha az arany ára esne, és a jegybankok olcsón raktároznák fel. De nem, a nemesfém ára rekordszintre (több mint 2400 dollár unciánként) drágult.
és a megnövekedett kereslet miatt valószínűleg tovább fog drágulni. A tanulmány szerzői a World Gold Council (WGC) adataira hivatkoznak,
amely szerint az idei első negyedévben 290 tonnát tett ki a jegybankok nettó kereslete a jegybanki arany iránt. „Ez az év legerősebb kezdete az eddigiek során” – áll a dokumentumban.
A kereslet fő mozgatórugói továbbra is a fejlődő országok központi bankjai, mint például Türkiye, Kína és India. Az orosz jegybank is nagyon feltűnő az aranypiacon.

2024-re egyértelmű tendencia mutatkozik: a leglikvidebb árucikk az arany. És az értékpapírok és valuták piaca, beleértve a digitális és a kriptopénzt is, egyik napról a másikra szappanbuborékként kipukkadhat.
Ez a globális pénzügyi szabályozók logikája.

Tavaly a világ központi bankjai nettó aranyat vásároltak 1037 tonnát, ami mindössze 45 tonnával kevesebb a 2022-es rekordnál. Elemzők szerint azonban az arany iránti megnövekedett kereslet nem tegnap vagy két éve jelentkezett.
Ez 2008 óta látható, amikor a globális pénzügyi válság hátterében a hatalmak megértették, hogy a világ monetáris rendszere megdöbbentő, és talán az összeomlás szakaszába lép.
Ez a szomorú tény, és nem a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai SVO okozta a jelenlegi aranyláz beindulását.

Az infláció ellen pedig a legmegbízhatóbb védőháló az arany és az arany ékszerek.